hókásás úton
kamionok rohannak
az ÉN vesztembe!

*

bérletet venni
Győrben újabb kihívás,
Taj Po agya forr...

*

- Mr. Winemaster,
humorát őrizze meg!
Mandarru? Veszett...

- Mr. Pen, önnek
golyófeje van, mint volt;
igyon egy kis bort!

lopva jön a tél,
még csak éjjel havazik,
s reggel elolvad

de hamarosan
hópaplan takarja be
Győrt - vacoghatunk!

vajon az milyen,
ha a biciklikerék
alatt hó ropog?

igényel némi
kiegyensúlyozottság-
ot és figyelmet

*

jön Kila Támos
feje ing, karja leng és
csupa mosolygás:

"Van még fröccs inni,
nő szeretni és verset
írni  - kézre áll"

Láttam Rét kelni,
nyugodni; közben Hórusz
szemét éjszaka.

*

Keveset alszom,
éjjel felébredek - de
jó lenne egy hét...!

Tatabányán bőg:
Meddig Állunk, Vazze?! a
mozdony lerohadt...

*

az élet üres,
értelmetlen taposás
a falatokért

*

végül is... - csúsztatás

*

kapzsi és mohó,
önző, buta és gonosz,
sötét emberek

*

Seneca mester!
Vezess ki engem ebből
a rút pokolból!

Hol a nyugalom?
Az egyensúly? A béke?
A harmónia?

"Körülnézel és
züllést látsz; ha magadba
nézel, mondd, mit látsz?"

Nyugtalan vagyok,
keserít a hülyeség,
a magyar Ugar.

Most kicsit jó, de
a jövőm bizonytalan -
nem mintha félnék.

Szókratész meghalt,
nincs ki figyelmeztessen.
Mi lesz így velünk?

És a fő kérdés:
mi értelme ennek a
felfordulásnak?

"Minek törődsz te
mások hülyeségével,
elég a tiéd...

A jövő messze
van, míg azt fürkészed, a
jelent mulasztod!

Szókratész, köszöni,
él; daimónjával jó bort
iszik, sakkozik.

Értelem? Ebben?
Csak amit magad teszel
bele... tőled függ...

Menj hát békével!
Tanulj, figyelj, gondolkozz!
Élvezz - okosan!"

hétfő reggel köd,
eső, hideg; ha benned
nincs meleg - kihűlsz

*

nyirkos szürke ég -
az ablakon kinézek;
teám is kihűlt

*

az anyag halott,
nem járja át a szellem;
őrzöl-e lángot?

hideg, köd, eső,
kopasz, szürke fák, nyirok -
vacog és remeg

*

sál, kesztyű, sapka,
vastag zokni, forró tea
fahéj és narancs

Szókratészról fog
beszélni holnapután
Taj Po; jöjj s szurkolj!

*

tea, virág, kard -
e három eszköz elvisz
az istenekig

Győrben ne várj a
buszra; nem jön! Csak bosszant;
menj inkább gyalog!

Öreg Barát int:
sorod túl hosszú, kurtítsd;
így zeng rendesen:

Hé, te! ne csüggedj, Taj Pó, még nem csőd kutatásod;
bújjad a könyveidet, s törjed a kis fejedet!

Taj Po tűnődik:
valóban, bár matekból
jó voltam - régen...

esőáztatta
falevelek az úttest
szélén - november

*

Hé, te! ne csüggedj, Taj Pó, még nem kész csőd kutatásod;
bújjad a könyveidet, s törjed a kis fejedet!

kutat és tanul
Taj Po; ókori bölcsről
tart előadást

*

derül, borul a
bicikli Taj Po alatt -
az ég fölötte

táti búcsúban
koccan a dodzsem - Taj Po
pihen és felejt